2010. szeptember 7., kedd

Olaszország második legnagyobb szigetén jártunk

Az olaszországi életünk eddig legszebb utazásán vettünk részt augusztus végén. Szardínia, a szárdok szigete, folyamatos meglepetéseket, szépségeket, furcsaságokat rejt magában. Nem elég 1 vagy 2 hét arra, hogy megismerjük ezt a térképen aprócska, de a valóságban sokkal nagyobb szigetet. Nekünk 9 napunk volt rá, de így is csak egy pici részét sikerült magunkba szívnunk, és alig várjuk, mikor lesz lehetőségünk ismét ellátogatnunk erre az elképesztően gyönyörű szigetre.

Részletes úti beszámoló következik, hiszen ezen utazásunkat nem lehet csak képekkel vagy csak szöveggel bemutatni.

0. nap
Milánóból délután fél 5-kor indultunk el kicsi kocsinkkal Genovába, ahol a Moby egy hajója várt ránk, hogy átvigyen Szardíniára. A kikötőbe az út egyértelmű volt, gyorsan be is check-koltunk, majd 1-másfél órás várakozás után kezdtük el a beszállást. A hajón a több emeletes garázsba bepréseltek kb. 700 autót, kicsit rémisztőnek tűnt, hogyan nem süllyedt el ennyi súlytól a hajó. Este 10 órakor a komp elindult, mi akkor már elfoglaltuk a kabinunkat, ami elég kényelmes volt, kis ablakkal is rendelkezett. A nap maradék 1-2 órájában felfedeztük a hajót, találtuk több éttermet, kávézót, gyerekeknek dühöngőt, újságárust, és egy élő zenés bárt is.  A hajó elég gyorsan ment, zajos is volt egy picit, és ahogy letettük a fejünket az ágyra, éreztük a rázkódást, képzelhetitek, mennyit aludtunk az éjjel.



1. nap - Megérkezés
Hajnal 3/4 6kor ébresztettek minket, nem éppen kellemes dörömböléssel és kiabálással, amit negyed óra múlva megismételtek. Már láttuk Korzika és Szardínia partjait, izgatottan vártuk a partra szállást.


Kicsit korábban az előírthoz, már fél8-kor partra szálltuk, és autónkkal elindultunk Cala Gonone-ba, Szardínia keleti partján található kis településre, ahol a szállásunkat lefoglaltuk.



Másfél óra múlva megérkeztünk, szerencsére nem kellett várnunk a szobába költözéssel. Ezen a napon a környéken sétáltunk, és megmerítkeztünk az 50 m távolságra lévő tengerben.


2. nap - Belső-Szardínia

Hogy megnézzük az igazi Szardíniát, kicsit beljebb mentünk a szigeten. Cala Gonone-tól első állomásunk Su Gologone volt, ami nem is település, hanem egy forrás, ami a sziklából tör elő. A víz tökéletesen tiszta volt, mélyre, 15 m-re is le lehetett látni az aljzatra. Ez a forrás a Cedrino tavat táplálja.

Ezután megálltunk egy pillanatra Olieno-ban, ahol a híres Cannonau bort készítik, minden bor ősét. Itt csak a templomot fotóztuk le, mert olyan szépen feldíszítették, pár napja fesztivál volt a településen.

Továbbmentünk egy vadregényes, de egyben csodálatos területen, hegyek/dombok között autókáztunk, hogy elérjük Orgosolo-t. Ha nem is akarunk városokba menni Szardínián, érdemes csak autóba ülni és csak úgy menni a vakvilágba, a szánk nyitva marad a szépségtől.

Orgosolo a "murales"-ekről neves. Ezek olyan rajzok, festmények, melyeket a ház falaira festenek, és mindig van egy témájuk - politikai vagy hétköznapi események, problémák. Íme néhány:

Ez a néhány vaddisznó egy üzlet bejáratánál várta a vendégeket.
A településen nagyon furcsán éreztük magunkat. Igazából csak férfiakkal találkoztunk, akik a kocsma vagy bármilyen épület előtt összegyűltek és beszélgettek, figyelték a turistákat, egyesek lovon ülve közelítették meg sorban a kocsmákat. A falakon a rajzok szépek voltak - néhány kivétellel - de mégis úgy éreztük magunkat, mintha egy graffitis aluljáróban mászkálnánk, miközben figyelnek. Itt megebédeltünk, és indultunk Nuoro-ba. Még út közben is nagyobb sziklára festett mureles-ek követtek minket.


Nuoro, a környék egyik legnagyobb városa. Amikor ott jártunk nagyon meleg volt, alig találtunk parkolóhelyet, és alig találkoztunk emberekkel, ezért úgy döntöttünk, nem is szállunk ki, olyan autós körutazást tettünk a városban, és indultunk hazafelé. A sok kanyargós úttól amúgy is már fájt a fejünk, na, meg a 39 foktól.

Hazamentünk, megvacsoráztunk és lefoglaltunk egy motorcsónakos kirándulást az 4. napra.

3. nap - Tengerpart Orosei-ben
Reggel fogtuk magunkat és fél órás autózás után Orosei-be értünk, ahol a közeli strandot szemeltük ki.
Orosei az Orosei-öböl északi csücske, innen kezdődik az öböl, és Arbataxnál ér véget. A két település között eldugott kis romantikus strandok, kisebb öblök vannak, melyeket autóval nem, de hajóval és hosszú túrázással lehet csak elérni. Ebben rejlik ennek az öbölnek a szépsége, mert annyira az igazi természetben érezhetjük magunkat, sokszor az emberektől távol, hogy aki pihenni jött Szardíniára, az meg is találja.
Nagyon kellemes strand, durván homokos, és egész nap ott pihentünk, fényképezőgépet nem vittünk magunkkal, ezért kép nem készült. Óránként kentük magunkat az árnyékban 30-as faktorú krémmel az árnyékban és még így sikerült leégnünk. A nap nagyon erős volt, de a kellemes tenger hűsített minket.

4. nap Hajózás az Orosei-öbölben

Jól bekenve egy egész napos, szervezett kiránduláson vettünk részt. 13-an utaztunk egy motorcsónakon, plusz a vezetőnk, Paolo és kutyája, Philippo. Paolo megmutatta nekünk az öböl szépségeit, öblöket, barlangokat, etettünk halakat, miközben a merészebbek búvárkodva figyelték a halakat. Kihaltnak hitt részeken fürödtünk a csónakból becsobbanva, valamint 2 alkalommal barlangban is volt alkalmunk úszkálni., valamint egy csodaszép cseppkőbarlangban, a Grotta del Fico-ban tettünk látogatást olasz idegenvezetővel. Néhányan ettünk tengeri sün petezsákot (nyersen), első undoromat legyőzve ettem is egyet, majd mivel nem találtam már annyira rossznak, ettem még egyet és még egyet. 2 alkalommal tengerpartra is mentünk, a Gabbione és a Mariolu-ba. Nagyon fáradtan, de élményekben gazdagon érkeztünk vissza a szállóba. De most a képek meséljenek.





5. nap - Pihenőnap
A délelőtti napot pihenéssel töltöttük, délután kimentünk Cala Gonone déli részén található strandra. Ezelőtt 1 nappal derült ki számunkra, hogy a településen nem csak 1 strand van, hanem 3. Csak Csabi fürdött, azaz inkább búvárkodott, ahol találkozott egy félelmetes medúzával.

6. nap - Túrázás Cala Lunába
Reggel 9kor indultunk a Fuili-strandhoz, ahonnan túraútvonal indul a Cala Lunába. Ez az öböl nagyon kedvelt, elég széles, és 5 barlang is van a strandon, amit a víz és az időjárás alakított ki az éves során. Gondoltuk, most nem hajókázunk, hanem gyalog közelítjük meg, 2 km-es távnak véltük a térképen, és könnyű szinterősségnek volt megjelölve. Elindultunk, és ahogy tettük a lépéseket, éreztük, ez nem könnyű, hanem inkább közepes/nehéz erősségű túra.

Kicsit le is térünk az útvonalról,mert egyáltalán nem lehet észrevenni merre van az egyenes, így sikerült egy barlangba is betekintést nyernünk, ahova egy vaslépcső vezetett a barlang függőleges falán a tenger felett. Aztán 100 méterrel később megtaláltuk a megfelelő utat. Már kezdtünk fáradtak lenni, hiszen a nap nagyon erősen sütött. Végül délben, 3 órával később elindultunk után megérkeztünk, ahol kecskékkel is találkoztunk. Bementünk a 2. barlangba és innentől kezdetét vette a pihenés.
Megfogadtuk, visszafelé már nem gyalog megyünk, inkább veszünk a hajóra jegyet, amelynek ára sajnos elég borsos volt.
A víz itt is nagyon kellemes volt. A barlangoknál ha bementünk a vízbe, ott nem homokos a part, hanem hatalmas kövek zavarták a továbbhaladást. A legjobb ezen a helyen úszni, és nem járkálni a vízben. Van homokos része is az öbölnek, de oda erősen sütött a nap és nagyon sokan voltak.



7. nap - Arbatax és a szamarak
10 órakor indultunk Cala Gonone-től délre Arbatax felé. Az út ismét csodálatos volt.

Először a tőle 5km távolságra lévő Tortoliban álltunk meg, itt megebédeltünk (az étteremben az elején teljesen egyedül voltunk). Arbataxban megnéztük és lefotóztuk a vörös porfírsziklákat.

Kis pihenés után ettől északabbra, Bauneitől 12 kmre egy zarándoktemplomhoz mentünk (az ide vezető út borzalmasan kanyargós és magas), ahol háziállatok vadon mászkáltak, marhák, szamarak, kecskék, elzárva báránykák és lovak. A szamarak voltak a vendégvárók, addig el nem akartak menni az autó mellől, míg nem adtunk nekik valamit enni. Mivel nálunk nem volt semmi, ezért szegény állat ott állt és nézett bánatosan egyedül az autó mellett. Jól szórakoztunk rajtuk.


8. nap - Fuili-strand
Ezen a napon csak egy kis strandolást ékeltünk be a Fuili -trandon. Ez a strand nagyon megtetszett nekünk, mert nem volt olyan látogatott, és kellemes homokos volt a tengerben a víz. A part nagyobb méretű köves volt, de hasznosak voltak a napernyő megtartásában.

9. nap - Palau, Olbia és hajózás Livornoba, a szardíniai nyaralás utolsó napja
Összecsomagoltunk, kijelentkeztünk a szállóból, és mivel este fél10-kor indult a hajónk a szigetről, kis kitérőt tettünk a sziget észak-keleti részén. Elmentünk Palauba, egy kis kikötőváros, innen hajók indulnak a közeli szigetekre. Nagyon tömegturizmusra berendezett város képét láttuk, nem is tetszett annyira, itt nem voltak olyan barátságosak az emberek, mint Cala Gonon-en, örültünk is, hogy nem itt foglaltuk le a szállásunkat. Természetesen a tenger itt is szép volt, sőt láttuk Korzika partjait is, ami azt hiszem innen 12 km-re van.

Aztán délebbre mentünk, Olbiába, ahonnan indul a hajónk. benéztünk a  belvárosba, a kikötőbe, nagyon helyes kis város ez!

 Este 7-kor már a kikötőben vártuk a beszállást, szerencsére nem kellett sokat várni, már 8kor a felszállók sorában voltunk.
Kereken fél10-kor eloldották a köteleket, mi is elfoglaltuk a kabinunkat, megvacsoráztunk, és vártuk a másnap reggelt, hogy kikössünk Livornóban és hogy 3 napot Toszkánában töltsük el. Következő blogbejegyzésem erről szól majd.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése